A ciszták kapcsán hajlamosak vagyunk valami ijesztő betegségre gondolni, azonban ez az esetek többségében szerencsére nem így van. Az egészséges petefészekben is előfordulnak ciszták, amelyek minden ciklusban megjelennek, ezek a tüszők, amelyben a petesejt érik. A ciklus közepére a 10 mm-es cisztákból 20-30 mm-es hólyagocskák, érett tüszők jönnek létre. Ezek az ovuláció idején megrepednek és kilökődik belőlük az érett petesejt, amelyek így megtermékenyíthetővé válnak. Ez természetes és egészséges állapot, így, ha valakinél a ciklus 1-16. napján a vizsgálatok során egy legfeljebb 30 mm-es cisztát írnak le, az teljesen normális. Ez a hólyagocska általában az azt követő menstruációig spontán megszűnik. Ezt nőgyógyászati vizsgálat során igazolni lehet.
Hogyan alakulnak ki a ciszták?
Előfordul, hogy az adott ciklus során nem következik be ovuláció, a megérett tüsző nem reped meg, így megmaradva cisztává fejlődik. Ez nem tényleges ciszta, hanem úgynevezett follikuláris vagy retenciós tömlő, ami tartalmazza a ki nem lökődött, túlérett petesejtet. Ezek a tömlők sokszor spontán felszívódnak egy idő után. Előfordulhat azonban, hogy nem képesek fölszívódni, ilyenkor tovább növekednek és panaszokat is okozhatnak. Ez esetben már kezelés válik szükségessé, amelynek módja nagy mértékben függ attól, hogy milyen a ciszta jellege, mérete és milyen panaszokat vált ki. A petefészek cisztái lehetnek egy- vagy kétoldaliak, egy- és többrekeszűek, zavaros vagy tiszta tartalmúak, fixáltan elhelyezkedők vagy szabadon állóak.
A petefészekben kialakulhat dermoid ciszta is, amely az embrionális fejlődés maradványaként alakul ki. Sokszor a méreténél fogva és az ultrahang képen béltartalomhoz hasonlító kinézete miatt nem is fedezik fel sokáig. Előfordul azonban, hogy növekedésnek indul és panaszokat okoz, ilyenkor feltétlenül szükségessé válik az operáció.
Endometriotikus ciszta, más néven csokoládéciszta az endometriózis nevű betegséggel összefüggésben alakulhat ki. A méh üregét belülről borító nyálkahártyát nevezzük endometriumnak, amely a havi ciklus folyamán megvastagszik, majd a menstruáció idején lelökődik. Endometriózis esetén ez a nyálkahártya megtalálható a szervezetben a méh üregén kívül máshol is, például akár a petefészkekben is. Erre a kórképre az a jellemző, hogy szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra, (nem tud kiürülni a hüvelyen keresztül, mint a normál endometrium szövet), és emiatt egyre terjed, halmozódik. Ilyenkor csomók, foltok, súlyos esetben pedig ciszták (ún. csokoládéciszták) alakulnak ki. Bővebben erről az Endometriózisnál (link) >>
Normálisan a petefészkekben számos, igen apró, éretlen, havonta, peteéréskor pedig egy-két 20 mm nagyságú tüsző található. Policisztás ováriumnak, azaz sok hólyagocskát tartalmazó petefészeknek nevezik azt, amikor a petefészekben a tüszőérés zavarából kifolyólag számos kis ciszta indul növekedésnek, de mivel ezek egymást feszítik, egyik sem érik meg teljesen. Éppen ezért a legjellemzőbb tünete ennek az állapotnak a vérzéskimaradás, egyidejű negatív terhesteszttel. A férfihormon túlműködésének jelei (erősebb testszőrzet, pattanásos bőr, túlsúly), meddőség (link), de akár kétoldali alhasi fájdalom (link) hátterében is kiderülhet PCO, de van, hogy csak az ultrahanggal látott kép alapján is felmerül. A hormonzavar hatására meg nem repedt tüszőkből alakulnak ki a folyadéktartalmú ciszták, amelyek ultrahanggal a jellegzetes policisztás képet adják. Bővebben erről a Policisztás ovárium szindrómánál (link) >>
Esetenként a ciszták felülfertőződhetnek, majd tályoggá alakulhatnak. Ilyenkor feltétletül operatív kezelés szükséges, mely során sajnos sokszor előfordul, hogy a petefészek állományát nem lehet megmenteni.
Gyakran előforduló szövődmény, hogy a ciszta megtekeredik (torqualódik), így romlik a vérellátása, amely fájdalommal és esetleg a petefészek elhalásával jár, ami mindenképpen műtéti kezelést von maga után. A petefészekciszták egy része rosszindulatú átalakulást mutat.
A ciszta gyanússá válik, amennyiben:
Az ilyen gyanús, hónapokon át fennálló cisztákat célszerű eltávolítani. A ciszta kivételének legjobb módja a laparoszkópia (link), mert ezzel az eljárással nem kell az egész hasat felvágni. Bővebben a ciszta eltávolításának lehetőségeiről (link) >>
Böngésszen specializációink között, ahol orvosaink hasznos cikkeit is elolvashatja az adott témában!
A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok kulcsszerepet játszanak az egészségmegőrzésben és a betegségek korai felismerésében. Ezeket évente ajánlott elvégeztetni, különösen, ha valaki már szexuálisan aktív, vagy életkorából fakadóan fokozott kockázatnak van kitéve.
A terhesgondozás fő célja az anya és a magzat biztonságának maximális biztosítása. A szűrővizsgálatok segítenek megkülönböztetni a normális és a kockázatos terhességeket, és bár nem minden rendellenesség kiszűrhető, az a cél, hogy mindent megtegyünk az egészséges gyermek születéséért.
A vérzészavarok a menstruációs ciklus rendellenességei, amelyek hormonális vagy szervi elváltozások következményeként alakulhatnak ki. Ismerje meg a leggyakoribb vérzési rendellenességeket és azok lehetséges okait, valamint azt, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A kolposzkópia egy fontos diagnosztikai eljárás, amelyet a méhnyakrák korai felismerésére és megelőzésére alkalmaznak, különösen kóros rákszűrési eredmény esetén. A vizsgálat során az orvos egy speciális nagyító segítségével részletesen megvizsgálja a méhnyak felszínét, ami lehetővé teszi a gyanús elváltozások pontos azonosítását és szükség esetén a célzott mintavételt.
A mióma a méh jóindulatú izomdaganata, amely gyakran a fogamzóképes korú nők körében fordul elő, különösen 25-30 éves kor után. Bár sok esetben tünetmentes, elhelyezkedésétől és méretétől függően jelentős panaszokat is okozhat.
Az endometriózis a méhnyálkahártya szövetének rendellenes elhelyezkedéséből adódó állapot, amely leggyakrabban a termékeny korú nők körében fordul elő. Bár tünetmentes is lehet, sok esetben fájdalmas, életminőséget rontó panaszokkal járhat, és jelentős hatással lehet a termékenységre.
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár rendszeres, védekezés nélküli próbálkozás ellenére sem tud egy éven belül teherbe esni.
A genetikai ultrahang az egyik legfontosabb vizsgálat a terhesség esetében, amelynek célja a magzat fejlődésének, állapotának felmérése és bizonyos genetikai rendellenességek kockázatának szűrése.
Az urogynekológiai vizsgálat egy speciális nőgyógyászati vizsgálat, amely az alsó kismedencei szervek – például a méh, a hüvely, a húgyhólyag és a végbél – állapotát térképezi fel. Ez különösen fontos, ha olyan panaszai vannak, mint a vizelettartási nehézségek, hüvelyi süllyedés érzése vagy medencefenéki fájdalom. Az alábbiakban bemutatjuk, mire számíthat a vizsgálat során, hogy felkészülten érkezhessen.
Magyarországon évente körülbelül 5000 nőt érintenek a különböző női nemi szervekből kiinduló daganatok. A leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlőrák, ezt követi a méhtestrák, a méhnyakrák és a petefészekrák.
A koraterhes tanácsadás folytatódik rendelőnkben, SZEMÉLYES megjelenés formájában, melyre szeretettel várjuk várandósságuk elején járó vagy a témában (még!) bizonytalan kismamáinkat.
Februárban különleges ajánlatokkal várjuk Önt, hogy közösen ünnepelhessük ezt a fontos mérföldkövet.
Jubileumi akciónk keretében különleges ajánlatokkal várjuk Önöket egész februárban.
Tapasztalt szakorvosaink személyre szabott figyelemmel várják Önt modern, kellemes környezetben.
Sürgős esetben hívjon minket: +36 (1) 456 7899