A maximális biztonságosságra való törekvés szemlélete alapján, ha olyan jeleket észlelünk a szülés során, hogy a magzat nem tud hüvelyen keresztül megszületni vagy az átlagosnál nagyobb a magzati vagy az anyai károsodás esélye, akkor császármetszést kell végezni.
Annak ellenére, hogy a természetes szülés a hüvelyen keresztül történik, manapság világszerte nő a császármetszés gyakorisága. Ennek több oka van. Dédanyáink idejében a családba sokkal több gyerek született, mert tudták, hogy a fejletlenebb egészségügyi ellátás, a járványok, és egyéb okok miatt kevesebb fogja egészségben megérni a felnőttkort. A mai modern családmodell szerint egy-kettő, legfeljebb három gyermeket szeretnének a szülők. De az elvárások alapján ők mind testileg, mind értelmi képességeik alapján a maximumot kell, hogy felmutassák. Kis túlzással ma a többség Nobel-díjas, élsportoló gyermeket szeretne. Tehát a társadalmi elvárások az egészségügy felé, ezen belül a szülészek felé is hatalmasat változott.
Emellett a fájdalomtól való félelem is nagy szerepet játszik. Bizonyos országokban már létezik, Magyarországon még egyelőre nem kérhető anyai kívánság alapján császármetszés. Holott a szülési fájdalom köztudottan elviselhető és a modern szülészeti fájdalomcsillapítás módszereivel nagyrészt elkerülhető. Bővebben a szülészeti fájdalomcsillapításról
Mi, orvosok könnyedén, nagy biztonsággal elvégzünk egy császármetszést, amely egyébként egy komoly hasi nagyműtét, de annak kockázataival az átlagember nincsen tisztában vagy a szövődmények lehetőségét egyszerűen nem hajlandó elfogadni. A kismamák műtét előtti felvilágosítása mindig személyre szabottan történik
Bizonyos terhességek esetén előre tervezetten, máskor a szülés alatt kialakult helyzet miatt kényszerülünk császármetszésre. Biztosan császármetszést tervezünk, ha a várandós egészségi állapota nem teszi lehetővé a hüvelyi szülést, például súlyos betegség, korábbi baleset vagy a terhesség alatt kialakult veszélyeztetett terhesség miatt. A szülés során pedig előre nem látható veszélyhelyzetek fordíthatják a mérleg nyelvét a császármetszés felé.
A császármetszés előkészítése minden esetben a Szülőszobán történik, a Császárműtő is itt található. Az előkészítés során az apuka vagy a kísérő is bent tartózkodhat, hogy a várandóst támogassa. Élőkészítésként vénás infúziót és gyógyszereket adunk egyrészt folyadékpótlás, másrészt gyomorsavcsökkentés miatt illetve a fertőzés megelőzése céljából antibiotikumra is szükség van.
Célszerű, ha a műtét előtt legalább 6 órán belül nem fogyaszt sem ételt, sem italt a kismama. Ilyenkor sem vizet, sem kávét nem szabad fogyasztani, de a szedett gyógyszereket egy korty vízzel be kell venni!
Az előkészítés során az altatóorvos tájékoztatja a kismamát a fájdalomcsillapítás lehetőségeiről illetve ha szükséges, akkor az altatásról. Alapvetően a gerincközei érzéstelenítést részesítjük előnyben, amelynek számos előnye van az altatáshoz képest.
A spinális érzéstelenítés kevesebb kockázattal jár, a kismama megéli gyermeke születését, hallja a felsírást, közvetlenül a megszületést követően láthatja, időnként meg is simogathatja gyermekét. Bizonyos esetekben a gerincközeli érzéstelenítésre orvosi ok miatt nincs lehetőség, ezt ilyenkor altatásban végezzük a császármetszést. Érdemes mindig az altatóorvos javaslatát elfogadni, hiszen ehhez ő ért a legjobban!
Maga a műtét fél-egy órán át tart. A bőrmetszés keresztben, az úgynevezett bikonivonalban történik, hogy lehetőleg esztétikailag kevésbé legyen látható. Ha korábban is végeztek a várandósnál császármetszést, akkor ugyanazon vonalban történik a beavatkozás.
 |
A hasizmokat sohasem vágjuk át, ezért a műtét után 6 héttel már akár a tornát is el lehet kezdeni. A műtét során az újszülöttet minden esetben gyermekorvos látja el, de ezt követően a szülésznő azonnal megmutatja az édesanyának. Csak ha az újszülött szoros megfigyelésére van szükség, akkor viszik fel a csecsemőosztályra, alaphelyzetben a Szülőszobán tartózkodó, apa vagy kísérő kapja meg a gyermeket, amíg a műtét befejeződik. Műtét után mindig biztosítunk lehetőséget a családnak az első közös percekre illetve a közös fotózkodásra, de az anyát ilyenkor mihamarabb a második emeleti Őrzőbe helyezzük a szorosabb megfigyelés miatt általánosságban 12-24 órára. Ha az újdonsült apa is betelt gyermekével, az újszülöttet az első emeleti Újszülött Osztályon helyezzük el, amíg az anya el nem tudja látni. Későbbiekben az Őrzőben is igyekszünk lehetőséget biztosítania a babázásra, szoptatásra, de igazán az Őrzőből történő kihelyezés után válik az anya teljesen alkalmassá a gyermek ellátására. A Klinikán töltendő további 3-4 napot (egyénenként változó) vagy a Gyermekágas Osztály vagy az Egyágyas Kórtermek egyikében lehet eltölteni. A gyermekágyról bővebben itt
A császármetszést követően az édesanyák aktivitása, mozgékonysága és fájdalomérzete nagyon eltérő. Mindenki maga érzi a határait, de mi mindenkit igyekszünk mozgásra és az újszülött teljeskörű ellátására motiválni. Ha fájdalmak vannak, nem kell mindenáron tűrni, egyszerűen a nővérekhez kell fordulni fájdalomcsillapítóért.
Mind a szoptatás, mind a széklet-vizelet a hazamenetel előtt problémamentesen kell, hogy működjön, ehhez igyekszünk minden segítséget megadni. Bővebben a szoptatásról
A hasi sebet az első napokban nem szükséges kezelgetni, a kötést is csak akkor kell cserélni, ha teljesen átázna vagy esetleg átvérezne. Varratszedés általában egy hét-tíz nap után esedékes.
Attól függően, hogy milyen ok miatt kellett korábban műtétet végezni illetve, hogy a következő terhesség alatt milyen komplikációk adódnak lehet arról nyilatkozni, hogy valaki szülhet-e császármetszés után. De önmagában az a tény, hogy korábban császármetszést végeztek, még nem indokolja feltétlenül a következő császármetszést. A nők többségről elmondható, hogy megpróbálhatnak hüvelyi úton szülni, ha nincs ellenjavallat. Erről bővebben csak személyre szabottan lehet nyilatkozni.
A jelenleg fennálló, anyát és/vagy a magzatot érintő állapotban a magzat legbiztonságosabb és/vagy leggyorsabb megszületését biztosító eljárás, mely az anya és/vagy a magzat egészségi állapotának megőrzését a legoptimálisabb mértékben szolgálja.
A magzat kiemelése az anyaméhből műtéti úton, az alhason illetve a méhen ejtett metszést követően. A beavatkozás során a méhlepény is eltávolításra kerül a köldökzsinór átvágása után. A beavatkozás technikája A műtét előtt intravénás kanül (branüle) kerül behelyezésre karjába, mely általában a műtét után 24-48 órával kerül eltávolításra. A műtét történhet általános narkózisban (altatás), vagy ún. gerincközeli (spinális, vagy epidurális) érzéstelenítésben, melyről az aneszteziológus tájékoztatja Önt. Ez utóbbi esetben a műtét kezdete előtt az aneszteziológus meggyőződik róla, hogy az érzéstelenítés tökéletesen működik. A nyomás, érintés érzékelése megmaradhat, de fájdalmat nem fog érezni. A hólyagba állandó katéter kerül felhelyezésre, a vizelet folyamatos elvezetése, és a hólyagsérülés kockázatának csökkentése céljából. A katéter rendszerint a műtét másnapján kerül eltávolításra. A műtét átlagos ideje 30-40 perc. A bemetszés általában az un. „bikini vonalban” történik, 15-22 cm hosszan. Ezt követően a méhen ejtett metszés után a magzat kiemelésre kerül. A magzat kiemelése során a hasfalra nyomást gyakorolnak, melyet érezhet. Az újszülött elsődleges ellátása után (életfunkciók ellenőrzése, szárítás, melegítés) átadásra kerül Önnek, amennyiben a műtét altatásban történik, hozzátartozójának. E közben történik a lepény eltávolítása, a méh üregének ellenőrzése tapintással, majd a méh sebének varratokkal történő zárása. A hasi seb és a bőr közben rétegesen zárásra kerül. Néha szükség lehet vékony szilikoncső (drén) behelyezésére a hasfalba, a sebváladék elvezetése céljából, ami általában 24 órával a műtét után kerül eltávolításra. A koraszülések igen korai formáinál a méh megnyitása nem a kötőszövetes szakaszon haránt irányban, hanem a méhtesten hosszanti irányban (korporális metszés) történik a magzat érdekében. Ezt a tényt a műtétet végző orvos Önnel közölni fogja, annak érdekében, hogy egy esetleges következő terhesség alkalmával a kezelőorvos figyelmét erre nyomatékosan felhívja.
A szövődmények gyakoriságát emelhetik bizonyos betegségek, a méh alaki rendellenessége, élvezeti szerek fogyasztása, túlsúlyosság, az előzményben szereplő hasműtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa orvosát. Az általános műtéti kockázat része az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés, trombózis, embólia, illetve előfordulhat fertőzés, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység.
Méheltávolítás 1:1000
Hólyagsérülés 1:1000
Húgyvezeték vagy bél sérülése 1:3000
Magzati sérülés (leggyakrabban apró, metszett bőrseb) 1:100
A műtét után a páciens általában az őrző kórtertembe kerül. Inni csak teljesen éber állapotban kap, enni csak a bélműködés megindulása után. A műtét után a belek renyhébben működnek, ritkán el is záródhatnak, ha ezt gyógyszerrel nem sikerül megoldani, újabb műtétre is sor kerülhet. Hólyagkatétert minimum 24 óráig fenn hagyjuk, a folyadékot az intravénás kenülön keresztül pótoljuk. Műtét után láz léphet fel. Normál esetben a műtét másnapján gyermekágyas osztályra kerülhet. Panaszmentesség esetén 3-4 nap múlva otthonába bocsátjuk.
A műtét után gyógyszerrel csillapítható hasi fájdalmak léphetnek fel, ezek később enyhülnek, szűnnek. Később letapadások alakulhatnak ki a hasban, amelyek időszakos fájdalommal járhatnak. További terhességekben magasabb a méhrepedés, a méhen belüli elhalás, az elöl fekvő, ill. kóros mélységben tapadó lepény kockázata, illetve gyakrabban kerül sor császármetszés végzésére. Milyen alternatív megoldás lehetséges? További várakozás, illetve a műtét javallatától függően hüvelyi szülés megkísérlése lehetséges, ez esetben viszont magzati és/vagy anyai tartós egészségkárosodás, illetve halál bekövetkeztének változó mértékű kockázatával kell számolni.
Műtét után 6 hét múlva kontroll vizsgálaton jelentkezzen, panasz esetén azonnal. Addig kímélő életmód, ülőfürdő és nemi élet kerülése javasolt.
A császármetszés javallatától függően a magzatnál és/vagy Önnél tartós egészségkárosodás, illetve halál következhet be.
Böngésszen specializációink között, ahol orvosaink hasznos cikkeit is elolvashatja az adott témában!
A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok kulcsszerepet játszanak az egészségmegőrzésben és a betegségek korai felismerésében. Ezeket évente ajánlott elvégeztetni, különösen, ha valaki már szexuálisan aktív, vagy életkorából fakadóan fokozott kockázatnak van kitéve.
A terhesgondozás fő célja az anya és a magzat biztonságának maximális biztosítása. A szűrővizsgálatok segítenek megkülönböztetni a normális és a kockázatos terhességeket, és bár nem minden rendellenesség kiszűrhető, az a cél, hogy mindent megtegyünk az egészséges gyermek születéséért.
A vérzészavarok a menstruációs ciklus rendellenességei, amelyek hormonális vagy szervi elváltozások következményeként alakulhatnak ki. Ismerje meg a leggyakoribb vérzési rendellenességeket és azok lehetséges okait, valamint azt, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A kolposzkópia egy fontos diagnosztikai eljárás, amelyet a méhnyakrák korai felismerésére és megelőzésére alkalmaznak, különösen kóros rákszűrési eredmény esetén. A vizsgálat során az orvos egy speciális nagyító segítségével részletesen megvizsgálja a méhnyak felszínét, ami lehetővé teszi a gyanús elváltozások pontos azonosítását és szükség esetén a célzott mintavételt.
A mióma a méh jóindulatú izomdaganata, amely gyakran a fogamzóképes korú nők körében fordul elő, különösen 25-30 éves kor után. Bár sok esetben tünetmentes, elhelyezkedésétől és méretétől függően jelentős panaszokat is okozhat.
Az endometriózis a méhnyálkahártya szövetének rendellenes elhelyezkedéséből adódó állapot, amely leggyakrabban a termékeny korú nők körében fordul elő. Bár tünetmentes is lehet, sok esetben fájdalmas, életminőséget rontó panaszokkal járhat, és jelentős hatással lehet a termékenységre.
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár rendszeres, védekezés nélküli próbálkozás ellenére sem tud egy éven belül teherbe esni.
A genetikai ultrahang az egyik legfontosabb vizsgálat a terhesség esetében, amelynek célja a magzat fejlődésének, állapotának felmérése és bizonyos genetikai rendellenességek kockázatának szűrése.
Az urogynekológiai vizsgálat egy speciális nőgyógyászati vizsgálat, amely az alsó kismedencei szervek – például a méh, a hüvely, a húgyhólyag és a végbél – állapotát térképezi fel. Ez különösen fontos, ha olyan panaszai vannak, mint a vizelettartási nehézségek, hüvelyi süllyedés érzése vagy medencefenéki fájdalom. Az alábbiakban bemutatjuk, mire számíthat a vizsgálat során, hogy felkészülten érkezhessen.
Magyarországon évente körülbelül 5000 nőt érintenek a különböző női nemi szervekből kiinduló daganatok. A leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlőrák, ezt követi a méhtestrák, a méhnyakrák és a petefészekrák.
A szülésfelkészítő konzultáció minden tudás összesimításában és a tévhitek kiigazításában segít. A személyes felkészítés hozzájárul ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjanak dönteni és szorongásmentesen álljanak a szülés elé.
A koraterhes tanácsadás folytatódik rendelőnkben, SZEMÉLYES megjelenés formájában, melyre szeretettel várjuk várandósságuk elején járó vagy a témában (még!) bizonytalan kismamáinkat.
Februárban különleges ajánlatokkal várjuk Önt, hogy közösen ünnepelhessük ezt a fontos mérföldkövet.
Tapasztalt szakorvosaink személyre szabott figyelemmel várják Önt modern, kellemes környezetben.
Sürgős esetben hívjon minket: +36 (1) 456 7899